Miért kössünk szerződést?

A mindennapi életben naponta többször is kötünk szerződést, anélkül, hogy gondolnánk "most éppen szerződést kötök".
Bemegyünk a boltba megvenni a reggeli tejet és kiflit, vagy a piacon a kofáktól a tojást, felszállunk a villamosra és így tovább.

Ezekben az esetekben is szerződést kötünk, adásvételi vagy szolgáltatási szerződést. De ugye senki sem gondolja, hogy ilyenkor, több oldalas, írásos, tanuk előtt aláírt jogi nyilatkozatokat kellene tennie. Ezekben a hétköznapi helyzetekben nem is kell írásos szerződést kötnünk.


De akkor ki kössön írásbeli szerződést?


Az élet számtalan területén, nagyon sok esetben célszerű hogy, írásos nyoma maradjon annak, hogy mit fogunk csinálni.
Egy írott szerződés védi érdekeinket és azok érvényre juttatását, segíti célunk megvalósítását, akár oly módon is, hogy vita esetén kényszeríthessük azt.

Tehát kimondhatjuk, egy szerződés megvéd téged, ha az elvégzendő feladat során problémák adódnak.


Hogyan döntsd el, hogy kell-e neked szerződés?


TIPP: ha nem vagy biztos benne, hogy kell-e neked szerződés, akkor tegyél fel magadnak pár kérdést az előtted álló feladattal kapcsolatban:
 
  • egyértelmű, hogy mit kell csinálnom?
  • egyértelmű, hogy a másik félnek mit kell csinálnia?
  • egyértelmű a folyamat és a lehetséges következmények?
  • egyértelmű mikor van vége a feladatnak?
  • egyértelmű ki, mit kap a folyamat végén?
 
Amennyiben úgy látod az egyes kérdésekre túl sok a lehetséges válasz, akkor, amiben megegyeztetek, azt érdemes minél előbb leírni, aminek a legjobb formája egy szerződés.


Miért vs. Mikor


Fontos különbséget tenni a „miért” és a „mikor” között. Míg az előbbi azzal foglalkozik, hogy mikor éri meg neked szerződést kötni, addig az utóbbi már arról szól, hogy mikor ajánlott, esetleg kötelező, a szerződéskötés.

A következő Blog bejegyzésben erről lesz szó, melynek címe: „Mikor érdemes szerződést kötni?”



















[Szurmik Tamás - 2009. február 26. 12:19]

Mielőtt rád omlana a hegyoldal!

Beütött a lehetetlen? A szállítód eltűnt, a megrendelt munka csak félkész és közben a vevők már Téged zaklatnak? Hirtelen mindenki máshogy emlékszik arra, hogy miben is állapodtatok meg 3 hónapja?

Lehet még valami, ami ilyenkor kihúz a pácból?

A válasz: igen. A szerződés, amit partnereiddel kötöttél a megállapodáskor.

A szerződések mindennapunk részei. Szerződést kötünk, amikor felszállunk a BKV-ra, szerződést kötünk, amikor megegyezünk a tervezővel az épülő házunkra, és még akkor is, amikor kimondjuk a boldogító igent annak a lánynak, akit mindig is imádtunk.

Van a szerződésírásnak titka?
Vannak tuti tippek, amiket alkalmazva én leszek a nyerő? Miért van az, hogy valakit megvéd 4-5 oldalnyi papír, míg más úgy érzi, semmi haszna sem származott belőle? Lehet különbség 2 adásvételi szerződés között?

A most indult Profiszerzodes.hu Blogban ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, és nagyon bízunk abban, hogy meg is adjuk.

Rólunk
Nem "ügyvédek" vagyunk, így egy szerződésben nem csak azt nézzük, hogy jogilag rendben van-e, hanem azt is, hogy tényleg használható legyen és segítse azt, amire az köttetett. Közel 10 éve foglalkozunk szerződésírással, nem megrendelésre, de a munkánkhoz elengedhetetlen volt, hogy mindig minden pontosan le legyen írva.

Amit kérünk
Ez a Blog csak akkor lesz használható, ha olyan kérdésekre válaszolunk, ami tényleg érdekel Téged.

Ezért kérjük, mondd el nekünk azokat a témákat, amik érdekelnek egy szerződéssel kapcsolatban.

Kocsis Gábor és Szurmik Tamás
Profiszerzodes.hu tulajdonosok



























[Szurmik Tamás - 2009. február 19. 16:51]

Mit érdemes tudni az írásbeli szerződésekről?

Ha írásban készítünk szerződést, akkor a szerződés lényeges tartalmát kell írásba foglalni. Az, hogy egy-egy szerződés esetén mi minősül lényeges tartalomnak a jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a bírósági gyakorlat biztosít útmutatást. 

(Ez az a pont, amikor legtöbben megijednek, hiszen fogalmuk sincs a törvényekről és a bírósági gyakorlatról, de ha józan ésszel átgondoljuk a szerződés teljesítésével kapcsolatos folyamatokat és feltételeket, akkor máris minimálisra csökkenthetjük a problémákat.)

Jó példa erre egy ingatlan adásvételi szerződés, amiben a feleknek minimálisan a következő lényeges tartalomban, azaz kérdésekben kell megállapodniuk: a szerződő felek személye, az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló akarat, az ingatlan megjelölése, az ellenérték, vagy az, hogy az átruházás ingyenes.

A fenti példán keresztül láthatjuk, hogy a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint valamelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben kell megállapodniuk. Amennyiben olyan kérdésben nem állapodtak meg a felek, amit egyébként jogszabály rendez, a szerződés a felek között érvényesen létrejön, ilyenkor ugyanis a szerződésben nem szereplő részeket a jogszabályi rendelkezések „pótolják”. Azokra a kérdésekre tehát, melyeket jogszabály is rendez, nem szükséges a szerződésben külön is kitérni.

Vannak olyan szerződések, ahol jogszabály mondja ki, hogy a szerződést érvényesen csak írásban lehet megkötni. Ilyen például az ingatlan-adásvételi szerződés, a zálogszerződés, a bankhitelszerződés stb. Más esetben maguk a szerződő felek rendelkezhetnek úgy, hogy a szerződés csak akkor érvényes, ha azt írásban kötik meg. Azokban az esetekben, amikor egy szerződés érvényességéhez az írásbeli alak a feltétel, akkor a szerződés módosítása és megszüntetése is csak írásban lesz érvényes.

Nagyon lényeges, hogy ha a felek döntése alapján jött létre írásban egy szerződés, de a szerződésben nem rögzítették külön, hogy az írásbeli alak egyben érvényességi feltétel is, akkor később a felek szóbeli megállapodása, vagy esetleg ráutaló magatartása is módosíthatja vagy megszüntetheti a szerződést. Ha előírás, hogy egy szerződést írásban lehet csak érvényesen megkötni, és ezt a felek nem tartják be, akkor a szerződés semmis lesz, kivéve, ha a jogszabály más szankciót fűz az alakiság megsértéséhez.

[Kocsis Gábor - 2009. február 13. 11:28]

Lehet-e e-mail vagy fax segítségével szerződést kötni?

2009. február 5-én ünnepelte 10. születésnapját „ A távollevők között létrejött szerződések” című kormányrendelet [17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet]).

Ennek értelmében a telefax vagy a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirattal megkötött szerződés is írásbeli szerződésnek minősül. Amikor ezt az információt meghallottam, nagyon boldog lettem, hogy végre ilyen rugalmasak a magyar hatóságok és bárkivel könnyen tudok e-mailben szerződést kötni.

A fax elfogadása nagyon pozitív változás volt, de sajnos egyre kevesebben használjuk, hiszen már kb. 20 éve megszületett az azt leváltó e-mail. Így az utóbbi 8 évben nem faxon, hanem e-mailben kommunikálunk és egyeztetünk szerződéseket.

Jól látszik, hogy a napjainkban bárki számára könnyen elérhető IT technológia, egy egyszerű fax alapú szerződés és egy mezei e-mail között semmilyen biztonsági különbség nem garantált, azaz bárkinek a nevében lehet egy faxot küldeni és hamisítani, vagy egy e-mailbe is be lehet szúrni egy bemásolt aláírást és azt egy faxszámon kiküldeni.

Tehát kicsit úgy érzem, hogy a jogalkotó jelentős biztonsági rést hagyott, amit remélem, rövidesen újragondolnak.

A fokozott biztonságú aláírás alkalmazására való törekvés szerencsére már a jogalkotóknál is napi téma, hiszen az ügyvédek már csak ennek segítségével kezdeményezhetnek cégalapításokat és módosításokat a bíróságok felé.

Már csak azt nem értem, hogy a magyarorszag.hu weboldalon keresztül történő hitelesített hozzáférés kitalálásakor miért nem lehetett mindenkinek digitális aláírást biztosítani, hogy valódi lendületet adjunk a gazdaság gyorsításának.

(további infok a digitális aláírásról: http://ecegeljaras.com/e_alairas.html )

[Kocsis Gábor - 2009. február 8. 13:30]

Elég-e szóbeli szerződést kötni?

Sokan nem tudják, hogy ha egy dolgot megbeszélnek, és az egymásra nézve kötelezettségekkel jár, akkor az még nem szerződés. Viszont ha a felek szóban kifejezetten megállapodtak abban, hogy egymással szerződést kötnek és ennek lényeges elemeit is megbeszélték, akkor már igen.

A szóbeli szerződések esetén általában az okoz problémát, ha a szerződés teljesítése során valamilyen nézeteltérés van a felek között. (Szerintem sokan ismerjük már, hogy a másik másként gondolja vagy másként emlékszik vissza a megbeszéltekre.) Ilyenkor a szóbeli megállapodás pontos tartalmát kellene újra felidézni, felmutatni a kérdés eldöntéséhez. 

Ez jó esetben történhet tanúkkal, akik általában szintén nem tudják pontosan felidézni a hallottakat, vagy a megállapodás egyéb körülményeinek vizsgálatával, melyből következtetés vonható le a megállapodás létrejöttéről, vagy annak elmeiről.

A szóbeli szerződés a rutinos embereknél nem is szokott gondot okozni, mert egy-egy ilyen megállapodás néhány tízezer forintig működhet is, azonban felette már szinte mindenki érzi, hogy jobb leírni, mint csak megbeszélni. Aki nem eszerint cselekszik, az úgyis a saját kárán tanulja meg, hogy másképp kellett volna tennie.

Biztos veled is volt már olyan, hogy a szobafestő mondott egy árat a munka megkezdése előtt, és a végén 20%-kal többet kellet fizetned. Szerintem ilyen tüske mindenkinek van a pénztárcájában.

Szerencsére vannak olyan szerződések, amelyek csak akkor érvényesek, ha azt írásban kötjük meg, mondja a jogszabály. Ilyen például a kölcsönszerződés, ingatlan adásvételi szerződés, zálogszerződés, cég tulajdonjog. 

Amit még sok vállalkozónak tudnia kell, hogy minden olyan szerződés, ami egyösszegű vagy egy évre számított rendszeres díjai meghaladják a nettó 200.000Ft-ot, azokról is kötelező írásbeli szerződést kötni.

[Kocsis Gábor - 2009. február 5. 10:15]

Hogyan jöhet létre szerződés?

Minden szerződéshez legalább két félre van szükség pl. Eladó és Vevő, vagy Bérbeadó és Bérlő, de vannak olyan esetek, amikor akár 3 vagy annál több fél is állhat szerződéses kapcsolatban.

Jellemzően akkor van több kapcsolat, amikor egy adott témára többen formálnak jogot. Ilyen pl. egy örökségből származó lakás, amit az elhunyt 3 gyermeke örökölt egyenlő arányban és szeretnék eladni, vagy ilyen eset lehet, amikor házastársak (férj és feleség) vásárolnak lakást.

Egy szerződésnek az a célja, hogy a szerződő felek megállapodjanak valamiről, ami mindkettőjük számára fontos. Ezt nevezzük a szerződés tárgyának pl. gépjármű-vásárlás, ingatlan- bérbeadás.

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Ez történhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is. Ezt a módot nevezzük a szerződés alakjának.

Azonban a szerződés alakjának létrejöttekor a feleknek nem kell találkozniuk, hanem akár a világ két különböző helyéről is megtehetik a szerződés létrejöttének kinyilvánítását.

[Kocsis Gábor - 2009. február 4. 09:32]