Mikor nem mondhatnak fel nekünk?

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt:

  1. a betegség miatti keresőképtelenség (~ táppénz), legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság
     
  2. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
     
  3. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,
    (a munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.)(Közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.)

  4. a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással (ez a kórházakban, meddőségi centrumokban végzett ún. lombikbébi program) összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság , (A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.)
     
  5. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának,
    (A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.)

  6. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
     
  7. a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama.

A felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama

  1. a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
  2. a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el. A védelem viszont nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

Üdvözlettel,

Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd
A Profiszerzodes.hu jogi szakértője

[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. szeptember 29. 08:57]

Mennyit kell fizetnie a munkáltatónak, ha el akar küldeni?

A munkaviszony megszűnhet a munkavállaló és a munkáltató kezdeményezésére is, de most elsősorban az utóbbi esettel foglalkozom. Mivel a próbaidő alatt azonnali hatállyal megszabadulhatnak tőlünk, ekkor bizony nincs felmondási időre esedékes pénz, és nincs végkielégítés, és mivel indokolni sem kell, ezért kevés sanszunk maradt jogorvoslatra is.

Ha letelt a próbaidő, és határozatlan időre szól a munkaszerződésünk, és súlyos szerződésszegéssel nem adtunk okot a rendkívüli felmondásra, úgy a munkáltató lehetősége a rendes felmondás, vagy a közös megegyezés. A rendes felmondás kockázata, a munkáltató számára, hogy könnyen elronthatja annak szigorú szabályait, és akkor bizony jó eséllyel fordulhat bírósághoz az elbocsátott munkavállaló. A munkáltató köteles felmondását úgy megindokolni, hogy abból a felmondás oka világosan ki kell tűnjön, sőt jogvita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét is neki kell bizonyítania. Hiba esetén sokkal több pénzt kell fizetnie, mint amit egy jól megírt rendes felmondásnál kellene.

Ezért gyakran kerül elő alternatívaként felmondás helyett a közös megegyezés. Közös megegyezésnél pedig érdemes tudnünk mielőtt aláírnánk a megállapodást, hogy mennyi is illetne meg bennünket, ha ők küldenének el.

Nézzük csak. Egyrészt jár a munkában töltött idő után a felmondási időre esedékes pénz (ne felejtsük, hogy a felmondási idő felében igényt tarthatnak a munkánkra!):

A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

  1. három év után öt nappal,
  2. öt év után tizenöt nappal,
  3. nyolc év után húsz nappal,
  4. tíz év után huszonöt nappal,
  5. tizenöt év után harminc nappal,
  6. tizennyolc év után negyven nappal,
  7. húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik.

A végkielégítés szabályai:

A végkielégítés mértéke

  1. legalább három év esetén: egyhavi;
  2. legalább öt év esetén: kéthavi;
  3. legalább tíz év esetén: háromhavi;
  4. legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
  5. legalább húsz év esetén: öthavi;
  6. legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

A fenti számítástól eltér a közszférában dolgozozók járandósága hasonló helyzetben, de erre most idő- és helyhiány miatt nem térek ki.

A következő két hét még a munkajogé, aztán más jogterületen folytatjuk.

Üdvözlettel,
Dr. Menyhárt Zsolt
a Profiszerzodes.hu jogi szakértője

[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. szeptember 21. 20:21]

A munkaszerződés - a munkajogviszony kezdete

 

Van-e munkajogviszony munkaszerződés nélkül?

Van, bár alapszabály, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. Vagyis amennyiben a munkáltató késlekedik a munkaszerződés megírásával, úgy annak hiányára egyáltalán nem hivatkozhat jogvita esetén.

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?

A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, de jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel (ahol van ilyen) ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk:

  1. a munkavállaló személyi alapbérében,
  2. munkakörében,
  3. munkavégzési helyében.

A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

A munkáltató további tájékoztatási kötelezettsége

A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót köteles tájékoztatni

  1. az irányadó munkarendről,
  2. a munkabér egyéb elemeiről,
  3. a bérfizetés napjáról,
  4. a munkába lépés napjáról,
  5. a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
  6. a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
  7. arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
  8. a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).

A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről tájékoztatja. A munkáltató a fenti tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. 

Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd,
A Profiszerzodes.hu jogi szakértője

[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. szeptember 14. 21:41]

Ki akarnak rúgni vagy te akarsz elmenni? Akkor csináld okosan.

Mindig izgalmas téma a munkajog, egyes vonatkozásai pedig a szokásosnál is aktuálisabbak.

Milyen jogok illetnek meg bennünket, ha a munkáltatónk már nem tart a munkánkra igényt vagy mi szeretnénk váltani (rendes felmondással, rendkívüli felmondással, közös megegyezéssel is megszűnhet a munkaviszony)?

  1. Mire figyeljünk, ha munkaszerződést kötünk az új helyen (mit érdemes és kell benne rögzíteni)?
  2. Mit érdemes tudni, hogy mennyi végkielégítésre is vagyunk jogosultak, ha már egyszer mennünk kell?
  3. Mikor nem mondhatnak fel nekünk és a szabadságot hogyan vehetjük ki ez alatt?

A munkajog jellemzően nem egyenlő felek (munkáltató - munkavállaló) munkavégzéssel kapcsolatos együttműködését - jogviszonyát - szabályozza. A munkáltatónak hatalma van a munkavállaló felett, így a munkajog igyekszik ebből valamennyit pozitív megkülönböztetéssel visszaadni a munkavállalónak, védeni igyekszik a munkavállaló jogait. A jogaink védelme sokkal sikeresebb lehet azonban, ha tudjuk mi az, ami megillet bennünket, miben véd a törvény, mi az amit számon kérhet rajtunk a munkáltatónk.

A legfontosabb jogszabály a 1992. évi XXII. számú törvény a Munka Törvénykönyvéről (röviden MT-ként emlegetjük), amihez a közalkalmazottak és a köztisztviselők kaptak egy-egy plusz törvényt. Fontos, hogy a törvénytől még a beleegyezésünkkel sem térhet el számunkra a munkáltatónk, ha az számunkra hátrányosabb, mint amit a törvény előír (pl.: munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen).

A következő négy hétben mindent megtudhatsz részletesen:

  1. A munkaszerződés, a munkaviszony létesítése
  2. A munkaviszony megszűntetése rendes felmondással, megszűnése közös megegyezéssel
  3. A rendkívüli felmondás
  4. A munkaviszony jogellenes megszűntetése és jogkövetkezménye

Beszélgessünk tabuk nélkül, kérdezzetek bátran!

Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd
a Profiszerzodes.hu jogi szakértője

[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. szeptember 9. 14:27]

Re: Tönkreteszem a weboldalad!


Pár napja egy roppant tanulságos történetet olvastam a webforgalom.hu blogon, arról, hogy egy weboldal tulajdonos hogyan vesztette el teljes weboldalát, levelezését, domain nevét, azt követően, hogy összeveszett az addigi web-fejlesztőjével.

A történettel kapcsolatban Szabó Gábor (webforgalom.hu) kikérte Róth Dénes igazságügyi informatikai szakértő véleményét is.

A legdurvább jogi helyzet, amire fény derült: mivel nem volt megfelelő szerződés a web-fejlesztő és a weboldal tulajdonos között, így a weboldal SOHA nem is volt a „weboldal tulajdonos” tulajdona.

Dénes segíteni már nem tudott, csak ráerősített az alapvető szabályokra:

  1. Legyen saját a domain név!

  2. Legyen szerződés a szerzői jogi oltalom alá eső részek felhasználásáról!

  3. Legyen egy megfelelő (itt is kötelező a szerződés!!!) tárhely szolgáltatás, és ne csak ők mentsenek, hanem rendszeresen érdemes saját magunkhoz is lemásolni a teljes oldalt.




Szerződésminták, amik biztosítják, hogy amiért fizettünk az a miénk is maradjon:
http://www.profiszerzodes.hu/informatika

Hogy mi is történt pontosan, az eredeti történet itt olvasható:
http://www.webforgalom.hu/blog/tonkreteszem-a-weboldalad

Róth Dénes válasza:
http://www.webforgalom.hu/blog/mit-tehet-a-tonkretett-weboldal-tulajdonos





















[Szurmik Tamás - 2009. július 28. 08:16]

A szerződés teljesítése


Egy szerződést akkor tekintetünk teljesítettnek, ha a szerződés tárgyát képező tevékenységet elvégeztük, a szerződés szerint meghatározott helyen és határidőre.

Az elvégzett tevékenységnek mind mennyiségileg, mind minőségileg meg kell felelnie a szerződésben rögzített követelményeknek.

Ez azt jelenti, hogy a szerződésben azt vállaltuk, hogy

„5 darab bárszéket szállítunk házhoz péntek 12 óráig”,

akkor a szerződés abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha
  • nem 3, nem 8, hanem pontosan 5 db széket szállítottunk,

  • a székek nem az üzletben vehetőek át, hanem házhoz szállítottuk az ügyfélnek,

  • a székek alkalmasak rendeltetésszerű használatra, vagyis lehet rajtuk ülni, bárszékek esetén forognak is,

  • legkésőbb péntek délig letudjuk a szállítást.





Mi történik, ha ezeknek nem felelünk meg?


Amennyiben a szerződéses feltételeket nem teljesítettük maradéktalanul (vagy felénk nem teljesített a szállító) akkor hibás vagy hiányos teljesítésről beszélünk.

A hibás teljesítés azt jelenti, hogy a leszállított termék, munka egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a megrendelő azt felhasználja. Erről jegyzőkönyvet kell készíteni és a szerződés szerint szabályozott eljárást követni. Pl.: hibajavítás, kötbér.

A hiányos teljesítés alatt azt értjük, a szerződésében vállaltakat, csak részben tudjuk teljesíteni, habár a megrendelő számára így is értékes lehet a munkánk,de nem teljes értékű.
Például csak 3 darab széket tudunk szállítani a vállalt határidőre.

A hibás teljesítés esetén a Megrendelő döntése (amennyiben a szerződés erről nem nyilatkozik), hogy a részben leszállított munkát, árut „részben” átveszi-e vagy sem. Ebben az esetben is jegyzőkönyvet kell készíteni, ahol rögzíteni kell a teljesítés minőségét és mennyiségét, az elszámolás módját, pl: csak akkor fizetünk, ha megérkezett, mind az 5 szék vagy 2 részletben is fizetünk 3 széket most és kettőt akkor, amikor az leszállításra kerül.

Fontos: a jegyzőkönyvben minden esetben rögzítsük, hogy a Szállító / Vállalkozó, mikorra vállalja hiányzó részek teljesítését, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor nincs olyan határidő, amire később, tudnánk hivatkozni. Pl a 3 szék leszállítása után a szállító 4 héttel sem hozza meg a hiányzó 2 széket.

Folyamatos, havi díjas szolgáltatások esetén is érvényes a szerződés teljesítése és nem teljesítése fogalmak. Itt minden esetben az adott hónapra vállalt rendelkezésre állást kell alapul venni.























[Szurmik Tamás - 2009. július 1. 15:29]

Meddig érvényes egy szerződés?


Az előzőekben áttekintettük a szerződés kötelező elemeit, ami alapján már érvényes szerződést tudunk kötni. Most azt nézzük meg, hogy mit jelent a szerződés érvényessége.

A szerződés "érvényessége" civil szóhasználat, ezen azt szokás érteni, hogy a szerződő feleknek mikorra kell teljesíteni a szerződésben foglaltakat vagy mennyi ideig kötelesek szolgáltatni, illetve jogosultak a szerződés szerinti szolgáltatásra.

Alapvetően megkülönböztetünk határozott idejű és határozatlan idejű szerződéseket.


Határozott idejű szerződés:


Határozott idejű szerződés megkötésekor a teljesítésre határidőt vagy határnapot állapítunk meg.
  • A határidőt megadhatjuk egy meghatározott dátumban pl.: 2009. március 1.

  • vagy ha a szolgáltatás jellege azt kívánja meghatározott időtartamban 2009. március 1-től 2009. március 10-ig, ilyen eset például egy lakásfestés időtartama.


Ez utóbbi akkor érdemes alkalmazni, ha fontos a kezdés és a befejezés dátuma.


Határozatlan idejű szerződés


A szerződések egy különlegesebb fajtája, amikor határozatlan idejű szerződést kötünk. Ez általában hosszabbtávú együttműködés vagy szolgáltatás igénybevétele esetén jellemző.

Az ilyen szerződések esetén a felmondási vagy megszüntetési határidőként egy minimális értéket szoktak megadni, pl. 8 nap vagy 3 hónap. Ez azt jelenti, hogy a szerződés megszüntetését bármikor kezdeményezhetjük, de a szerződés végleges megszűnéséhez meg kell várni ezt a minimális határidőt.


A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerződést március 1-én mondom fel és a felmondási idő 15 nap, akkor a szerződés március 16-tól tekinthető felmondottnak.

A felmondási idő alatt a szerződésben foglaltak mindkét félre érvényesek, az abban vállaltakat teljesíteni kell!

Tipp: A teljesítés idejét, időpontját célszerű mindig pontosan meghatározni, mert ellenkező esetben bármelyik fél azonnali teljesítést követelhet.


A szerződés teljesítésén túli kötelezettségek


Vannak esetek, amikor a munka elvégzése vagy az adásvétel megtörténte után a szerződés bizonyos pontjai érvényben maradnak.

Ilyen esetek:
  • jótállás, garancia
  • titoktartás
  • szerzői és felhasználói jogokról történő rendelkezés
  • jogdíjak
  • versenytársak kizárása (kizárólagosság)

Fontos, hogy amikor ezeket a pontokat fogalmazzuk meg a szerződésben, ezek a betartási határidőit egyértelműen határozzuk meg.

Nem elég, hogy titoktartás 5 év, mert egy 1.5 éves szerződés esetén nem mindegy, hogy a titoktartás a az együttműködés kezdetétől vagy a végétől kell számítani.

Szintéen határozzuk meg pontosan, hogy milyen kötelezettséget jelentenek az egyes pontok ránk nézve.
  • Mire vállalunk és milyen garanciát, jótállást?

  • Milyen információkra vállalunk titoktartást, ki férhet azokhoz hozzá?

  • Szintén fontos pont a versenytárs kizárása, vagyis mennyi ideig nem dolgozhatunk hasonló tevékenységű cégnek és mi alapján kerül meghatározásra a versenytársi pozíció. Pl egy ásványvíz forgalmazó cég ne zárhassa ki a teljes élelmiszeripart, mert az neki nem versenytársa.

  • Szerzői és felhasználói jogok esetén érdemes kitérni arra, hogy mit kell és mit lehet tenni ezen jogok lejárása után. Milyen formában felhasználható az adott termék a jogdíjköteles időszakot követően.






































[Szurmik Tamás - 2009. június 5. 13:52]

Mik a kötelező részei egy szerződésnek?


Legutóbbi bejegyzésben megvizsgáltuk a szerződéskötés lépéseit, a mai írásban áttekintjük a szerződés kötelező részeit és azok fontosságát.

Lássuk mi az, ami nélkül nem szerződés a szerződés:


1. A szerződő felek megnevezése:


Magánszemély esetén:
  • neve,
  • anyja neve,
  • születési helye és ideje,
  • lakcíme (az állandó),
  • személyigazolványa száma (külföldi állampolgár esetén az azonosító okmány típusa és azonosító száma), Ajánlat készítése vagy ellenőrzése

Gazdálkodó szervezet esetén (külföldi szervezettel kötött szerződés esetén is):
  • vállalkozás elnevezése,
  • székhelye (ország),
  • cégbejegyzési száma és akár a cégbejegyzést végző bíróság neve is
  • adószáma


2. A szerződés tárgya:

Ez adja a szerződés értelmét, határozza meg azt a cselekményt, amire a szerződés köttetik. Legyünk mindig pontosak és egyértelműek a megfogalmazáskor. Abban az esetben, ha a teljesítendő feladat jelentős részletezést igényel, akár több oldalon keresztül, akkor a feladat leírását rakjuk egy mellékletbe és itt hivatkozzunk rá.

Például, szeretnénk egy lakást eladni, akkor nem elég leírni, hogy ingatlant értékesítésről van szó, hanem pontosan meg kell határozni, hogy milyen ingatlanról és fel kell tüntetni annak az ingatlannak a pontos adatait.


3. Akaratnyilvánítás:

A szerződő felek egybehangzó akaratnyilvánítása azaz:

... "az eladó eladja, a vevő megveszi"
vagy
... "a szolgáltató szolgáltat az előfizető igénybe veszi "

Ezek a gondolatok is általában a szerződés első felében és jellemzően a szerződés tárgya bekezdésbe érdemes leírni.


4. Az ár vagy ellenérték pontos meghatározása:

Több emberrel találkoztam, aki úgy rendelt meg egy-egy munkát, hogy az elején nem tisztázta, hogy azért pontosan mekkora összeget fog fizetni.

Mindig légy körültekintő, hogy a megadott ár kiterjed-e a szerződés teljes tartalmára vagy csak annak bizonyos részeire.

Míg az ajánlatban lehetnek opciós tételek és hozzá tartozó árak, addig a szerződésben már csak az szerepeljen amit ténylegesen megveszel vagy megrendelsz.

Tipp: Ha a szerződés tárgyaként nem pénzbeli ellenértéket kapunk, hanem egy szolgáltatást vagy egy másik terméket, akkor is érdemes adózási szempontból az árat meghatározni, mert csak így lehet később azt könyvelni és akár amortizációt elszámolni.


5. A teljesítés helye:

A legtöbb esetben az eladó azt gondolja, hogy nála lehet az árut vagy a kész terméket átvenni, míg a vevő pedig arra számít, hogy nála. Minden esetben legyen egyértelműen meghatározva. Külföldi partnerrel történő együttműködés esetén pedig az ÁFA fizetés helyét is befolyásolja


6. A teljesítés határideje:

Egy megrendelt munkának jellemzően valamikorra el kell készülnie ez a teljesítés határideje és egyben a szerződés.

Amennyiben hosszabb folyamatról van szó, akkor érdemes részhatáridőket tenni a szerződésbe, mert csak így beszélhetünk részteljesítésről, ami alapján részszámlát lehet kiállítani vagy befogadni.

A részletekben történő fizetés pedig jellemzően mindkét fél számára előnyösebb szokott lenni.


7. A szerződéskötés helye, időpontja:

Itt soha ne használjunk rövidítést hanem mindig írjuk ki pontosan a keltezést a szerződés végén a következő példa szerint:

Kelt: Siófok, 2009. március 25.

de az ügyvédek jobban szeretik, ha ez még cizelláltabb:
Kelt: Siófok (település), 2009.év március hónap, 25. nap

Mindkét megoldás megfelelő!


8. A szerződő felek aláírása:

Az aláírás nélkül igazán semmi nem igazolja, hogy a szerződést mindkét fél elfogadta volna, tehát ez a szerződéskötés utolsó és legfontosabb pontja. Értékesítő kollégák ezt a pillatnatot mindig úgy várják, mint a gyerekek a karácsonyt, hiszen a legtöbb cég ez alapján fizet számukra jutalékot.

Mire figyeljünk az aláírásnál:

  • Két cég között csak az aláírásra jogosultak vagy meghatalmazottjaik írhatják alá a szerződést az alapító okiratban foglaltak és az aláírási címpéldány szerint.

  • Magánszermély és cég esetén szintén így kell tenni.

  • Magányszemélyek közötti szerződés esetén, mindig kell két tanú, akik azt tanusítják, hogy a szerződést aláíró személyek azonosak az aláírók személyével és sosem a szerződés tartalmát és jogszerűségét vizsgálják.



























































[Szurmik Tamás - 2009. március 27. 10:36]

A szerződéskötés alapvető lépései


Az alapvető lépéseket bizonyára mindenki ismeri, de néha azért mégsem árt feleleveníteni a poros tudást. Teendők egy általános szerződéskötés esetén

  1. Ajánlat készítése vagy ellenőrzése
  2. Szerződésminta elkészítése vagy ellenőrzése
  3. Szerződő fél adatainak ellenőrzése
  4. Szerződés aláírása
  5. Szerződés hitelesítése
  6. Szerződés iktatása

Vegyük sorra az egyes pontokat:


1. Ajánlat elkészítése vagy ellenőrzése:

A szerződéskötés folyamata az ajánlatadással vagy ajánlatkéréssel indul. Ez lehet egy nyilvános ajánlat, mint például: „Edzőcipő 29 900 Ft, 6 hónap jótállással”, vagy lehet egy teljesen testreszabott ajánlat egy weboldal elkészítésére.

Kevesen tudják, hogy egy a másik fél számára adott ajánlat az ajánlatadóra nézve kötelező jellegű. A fenti példával élve, amennyiben az edzőcipő nem a meghirdetett összegbe kerül, hanem mondjuk 35 900 Ft-ba, akkor ezért az eladó felelősségre vonható és az vevő úgynevezett jogorvoslattal élhet.

Eladóként az ajánlat készítésénél legyünk körültekintőek, vegyünk figyelembe minden lehetséges esetet, és amennyiben lehet, építsünk be kiskapukat, ha véletlenül egy akadékoskodó vevőbe botlunk.

Vevőként ellenőrizzük az ajánlat minden részletét, érvényességét, hogy nehogy meglepetések érjenek a szerződéskötéskor vagy vásárláskor.


2. Szerződésminta előkészítése, ellenőrzése:

Minden esetben járjunk utána, hogy az adott szituációban szükség van-e vagy törvény előírja-e írásbeli szerződés meglétét (itt megtalálod).

Amennyibe igen, akkor be kell szereznünk egy megfelelő szerződés mintát, például a www.profiszerzodes.hu-ról.

Amit minden esetben érdemes ellenőrizni:

  • az ajánlat minden részlete belekerült-e a szerződésbe, amihez csak annyit kell tenni, hogy hivatkozunk a kapott ajánlatra és a szerződés egy mellékleteként felsoroljuk (a legjobb megoldás) vagy az ajánlat minden részét beleépítjük a szerződés megfelelő pontjaiba;

  • amennyiben a szerződés kitér olyan kérdésekre, amikre az ajánlat és az előzetes egyeztetés nem, akkor kérjük pontosítást az eladótól.


Aranyszabály: soha ne vegyük félvállról a szerződés azon pontjait, amiről nincs információnk még akkor sem, ha az egy-egy törvényre vagy rendeletre hivatkozik.

Probléma és egyet nem értés esetén, pont ezek fognak a legjobban fájni.


3. Szerződő fél adatainak ellenőrzése:

Mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy a Szerződő fél adatai megfelelőek és aki aláírja a szerződést az aláírásra jogosult az adott fél nevében.

Ennek legegyszerűbb módja cég esetén, hogy lekérdezzük a cég adatait egy online cégadatbázisban, például itt: http://www.cegjegyzek.hu/

Offline megoldás, ha kérünk egy 30 napnál nem régebbi cégkivonatot.

Magánszemélyek esetén a személyi igazolvány vagy bármilyen más fényképes igazolvány alapján történő azonosítás a járható út.

Fontos megjegyezni, hogy bármikor kérhetjük a másik felet, hogy igazolja magát, de az igazolványát csak a kifejezett hozzájárulásával másolhatjuk le. (Tanács: a másolatra írassuk rá vele, hogy engedélyezte az igazolvány másolatát és írja alá).


4. Szerződés aláírása

Ha megvan a szerződésünk célja és feltételei, megtaláltuk a megfelelő szerződés mintát, ellenőriztük, hogy a szerződő felek adatai rendben vannak, akkor nem maradt más hátra, mint az aláírás.

Az írásos szerződések aláírása esetén nem szükséges, hogy az aláíró felek, mindketten jelen legyenek egy helyen és időben. Ez alól kivételt jelent, amikor az szerződő felek aláírását tanuk is hitelesítik.

Amennyiben nincs szükség tanukra, akkor írjuk alá a szerződést, és adjuk postára.

TIPP1: mindig mi írjuk alá a kinyomtatott szerződést először, ha van rá mód, így biztosak lehetünk abban, hogy nem került bele semmilyen véletlen változás.

TIPP2: mindig szignózzuk le vagy írjunk alá minden oldalt, nehogy később felmerüljön a gyanú, hogy egyes oldalak kicserélődtek.

TIPP3: hogy gyorsítsuk az aláírás folyamatát, egyeztessünk a szerződő féllel időpontot és mi magunk vigyük oda vagy egy futárral küldessük oda a szerződést, aki meg is várja az aláírást és visszahozza a számunkra fontos példányokat.


5. Szerződés hitelesítése

Vannak olyan esetek, amikor a szerződésünket hitelesíteni kell további hivatalos szervekkel.

Ilyen lehet a közjegyző, aki igazolja a szerződő felek valódiságát és ilyen az ügyvéd, aki többnyire az ügyvédi ellenjegyzéseket végzi.

Mindkét esetben a szerződés aláírása a hitelesítő fél előtt történik.


6. Szerződés iktatása

Van már aláírt szerződésünk, akkor már csak egy fontos lépés maradt, a szerződés iktatása, mert ugye annál idegesítőbb nincs, amikor szükségünk van rá, de nem találjuk azt.

Az iktatás helye nem a szekrény vagy a fiók alja, mert akkor biztosra vehetjük, hogy a következő lomtalanításkor a szerződés is a kukába kerül.

A szerződés kapjon egy sorszámot, ami utalhat a dátumra is és egy soron következő számra, például: 2009/01. A szerződést helyezzük egy mappába és ebbe gyűjtsünk minden további szerződésünket egy olyan helyen ahol nem tud megsérülni vagy elveszni.

A szerződések iktatási számáról érdemes egy egyszerű Excel táblában nyilvántartást vezetni. Itt a legfontosabb adatokat tüntessük fel:

  • szerződés sorszáma
  • szerződő partner
  • szerződéskötés dátuma
  • szerződés lejárata, vagy hűségidő vége
  • szerződés tárgya

Fontos: Egy szerződés, a szerződés tárgyának teljesítését kővetően nem évül el, hanem minimum 5 évig meg kell őriznünk.

Ez idő alatt sokan kérhetik tőlünk: szerződő fél, Apeh, bíróság. Ezért érdemesebb és könnyebb rendesen nyilvántartani, mint később a fejünket vakarva keresni a papírokat.





































































[Szurmik Tamás - 2009. március 20. 08:02]

Mikor kössünk szerződést?


Az előző bejegyzésben azt vizsgáltuk meg, hogy miért érdemes szerződést kötni, így most már mindenki el tudja dönteni, hogy szüksége van-e szerződésre vagy sem. A mai írásban a „Mikor” kérdését boncolgatjuk.

A legfontosabb,

Magyarországon szerződéskötési szabadság van,


ez azt jelenti, hogy mi (és szerződő partnerünk) döntjük el, hogy mikor, milyen élethelyzetben kötünk írásbeli szerződést.

Tehát, ha én elvállalom, hogy valakinek 2 hétvége alatt teljesen rendbe rakom a nyaralói kertjét, akkor én és a nyaraló tulajdonosa dönthetek arról, hogy erre kötünk-e írásbeli szerződést vagy sem.


(De) Kivételek mindig vannak

Azt mindenki tudja, hogy ha van egy szabály, akkor biztosan vannak kivételek is. Nincs ez másképp a szerződésekkel sem, vannak olyan helyzetek, amikor a jogszabály, a Polgári Törvénykönyv írja elő a szerződés megkötését és annak tartalmát, formáját.

Ezek leggyakrabban:
 
  • az adásvétel és csere,
  • a szállítás és fuvarozás,
  • mezőgazdasági termékértékesítés,
  • a bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet,
  • a különböző kölcsön és hitelszerződések,
  • a haszonkölcsön,
  • a biztosítás,
  • az ajándékozás, a tartási és életjáradéki szerződés.

Ezeknél a szerződéseknél kötelező az írásbeli forma, vagyis a fenti esetekben született szóbeli megállapodások nem tekinthetőek érvényes szerződésnek.


A 200 000 Ft-os határ

Szintén nagyon fontos szabály, hogy minden 200.000Ft + ÁFA feletti munkáról szerződést kell készíteni és a munka elvégzését követően teljesítési igazolást kell kiállítani (áll az ÁFA törvényben). Megfordítva: az Adóhivatal (APEH) minden, a fenti összeget elérő számlához, egy vizsgálat esetén, kérhet szerződést és teljesítési igazolást arról a munkáról, amit elvégeztünk a megrendelőnek. Amennyiben ezekkel nem rendelkezünk, komoly bírságra számíthatunk.

Ez a szabály érinti az összes olyan vállalkozást és vállalkozót, aki szolgáltat, fejleszt, tanácsot ad, kutat, vagyis valamit előállít egyedi megrendelésre.
Tehát minden ilyen esetben kötelező írásbeli szerződést kötni és a munka elvégzését, vagyis a számla kiállításának jogosságát, teljesítési igazolással igazolni.

Erre a legegyszerűbb szerződési forma a vállalkozási szerződés, ha még nincs ilyen szerződésed, akkor kattints ide és teljesítési igazolással együtt letöltheted.

A következő bejegyzésen a Szerződéskötés lépéseit vizsgáljuk meg.



























[Szurmik Tamás - 2009. március 3. 08:53]