Mission: completed, avagy a teljesítési igazolás

1.) Azonosítás
Amennyiben valaki már egynél több munkát végez egyszerre, akkor az összekeveredést elkerülendő érdemes odafigyelni a teljesítési igazolások kiállítására. Ezentúl pedig azért sem kerülhető el a teljesítési igazolás kiállítása, mert arra nyújthatja be a vállalkozó a megrendelőnek a számláját, vagyis akkortól kezdve juthat hozzá a pénzéhez. Nem elképzelhetetlen eset, mikor egy megrendelőnek több munkát végez egy cégcsoport, amely mögött gyakorlatilag ugyanazok az emberek állnak, csak az egyik cég ad számlát a szoftverfejlesztésről, másik pedig a marketing tevékenységről, amivel a megrendelő tovább tudja értékesíteni másoknak a terméket. Tehát ebben az esetben a teljes munka befejezésekor a cégcsoport egyszerre több teljesítési igazolást is fog kapni, de mindegyik másról szól.

2.) Visszautalás
Ez a kérdés látszólag beletartozik az előzőben, de mégsem. Maradjunk a szoftverfejlesztés példájánál, amikor általában 2-3 hónap alatt lefut egy projekt. Tehát a teljesítési igazolásban érdemes meghatározni, hogy mikor kötött szerződésről, ill. hogy mely időszakra kötött szerződésről van szó. Hiszen megtörténhet, hogy pl. egy kórházban minden osztályon ugyanazon a napon kötött szerződések alapján indítanak szoftverfejlesztést az ügyfelek adatainak nyilvántartására. A röntgenben főleg képfájlok lesznek, míg a pszichiátrián inkább a leírt kórismeretek, az elsőnek a fejlesztése mondjuk fél évig tart, míg a másiké csak 3 hónapig, tehát pusztán a szerződés keltének és tárgyának megjelölése nem segít az eligazodásban.

3.) Befejezés
A fentiek alapján már meghatároztuk, hogy mely felek között, mikor és mely időszakra kötött milyen munkáról van szó, amelyhez még hozzá kell adnunk, hogy mely napon történt meg a munka maradék nélküli teljesítése, valamint hogy a teljesítésért mekkora összegben állapodtak meg a felek. A teljesítés befejezése főleg az egyes adózási időszakokon történő áthúzódáskor lehet fontos, hiszen ilyenkor még igyekszik az ember az időszak lejárta előtt megkérni a teljesítési igazolást, hogy be tudja nyújtani a saját számláját. Illetve érdekes lehet itt még az olyan cég, amelynek eltér a pénzügyi éve a jan. 1-től dec. 31-ig megszokott időszaktól. Az összeg meghatározásában pedig az adózási jogszabályok változása okozhat nehézséget, amelyet érdemes még a változás előtt tisztázni a könyvelővel.

4.) Adózás
Segíthetünk a könyvelőnek azzal, ha a teljesítési igazoláson feltüntetjük az adózási kódokat (kinek milyen van) is: TEÁOR=tevékenységi körök egységes ágazati osztályozási rendszere, SZJ=szolgáltatási jegyzék, FEOR=foglalkozások egységes osztályozási rendszere.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser

[Némethy Zsuzsanna - 2009. december 27. 16:41]

Kulcskérdések: WWWWH? - II.

1.) Felelősség
A szerződés célja a teljesítés, aminek létrejöttét sok minden akadályozhatja vagy meg is hiúsíthatja. Ilyenkor vagy jogszabály vagy a felek állapítják meg, hogy a teljesítés meghiúsulása kinek róható fel és akinek felróható, az viseli érte a felelősséget. Amennyiben a teljesülés meghiúsulása mindkét szerződő félnek vagy egyik félnek sem róható fel, akkor mindenki viseli a maga kárát. Ennek különleges esete a vis maior, amikor a szerződő feleken kívülálló és objektíve elkerülhetetlen eseményről van szó.

2.) Jogkövetkezmények
A fenti felelősséggel szorosan összetartozó kérdésről van szó, szoktuk még szankcióként is emlegetni. Különösen felhívnám a figyelmet arra, hogy ne csak az egyik részét szabályozzuk a kérdésnek, mert akkor hiábavaló a másik része. Pl. munkaszerződés esetén meghatározzuk, hogy a munkavállaló a felmondását követő 6 hónapban nem mehet át a konkurenciához dolgozni. Amennyiben azt elfelejtjük hozzátenni, hogy amennyiben mégis megteszi, akkor a 6 havi fizetésével felel ezért a tettéért, akkor hiába írtuk bele a munkaszerződésbe az első mondatot.

3.) Szavatosság
A szavatosságnak két fajtája van: jogszavatosság és kellékszavatosság. A jogszavatosság azt jelenti, hogy én úgy adom el a házam, hogy az nincs más tulajdonában, használatában, tehát az új tulajdonos úgy szerzi meg tőlem, hogy azt más nem fogja követelni tőle. A kellékszavatosság pedig azt jelenti, hogy úgy adom el a házam, hogy a megvásárlás után a tető nem fog az új tulajdonosra rázuhanni, aminek a megerősítése és rendben tartása az én feladatom lett volna. Van, amikor külön jogszabály vonatkozik a szavatosságra (pl. építési anyagok), akkor attól eltérni nem lehet. Más esetekben viszont csak általános szabályok vannak és azon belül dönthetik el a szerződő felek, hogy milyen időre vállalnak szavatosságot a szerződés tárgyára. Pl. szoftverfejlesztés esetén a törvény két hónapos általános határidőt állapít meg, aminél általában bármely szoftverfejlesztő többet szokott vállalni. Fontos szempont még, hogy kötelezően megállapított határidő esetén attól a fogyasztó kárára nem lehet eltérni.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2009. december 23. 09:28]

Kulcskérdések: WWWWWH?

Általános iskolai angolórákról lehet ismerős az a módszer, ahogyan a tanító néni magyarázza a diákoknak, hogy milyen mondatrészek kerülhetnek be egy angol mondatba: who (ki?), what (mit/mire?), when (mikor?), where (hol?), why (miért?) és how (hogyan?).

Az alábbiakban pedig ezt a rövidítést használva szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, nehogy valamilyen fontos rész kimaradjon a szerződésünkből.

1.) who (ki?)
Azt gondolnánk, hogy ez a legegyszerűbb kérdés, hiszen, tudom, hogy én ki vagyok és kivel szeretnék szerződést kötni. Ugyanakkor vannak olyan cégvezetők, akik nem törik a fejüket különleges névadáson egy cégcsoport létrehozásakor,  és ezen szokásuk később komoly problémák okozója lehet. Pl. egy irodaház tulajdonosnak van egy cégcsoportja, amelyben az egyik cégbe folynak a bérleti díjak, másik cégbe pedig a rezsi költség, az egyik céget Budapest Alfának, másik céget Budapest Bétának hívják, egymás után jegyzik be a cégbíróságon, ezért a cégjegyzékszámában, adószámában és statisztikai számjelében, amit automatikusan generál egy rendszer is csak egy szám különbség van és akkor még meg sem emlékeztem a székhelyről, amit a teljes cégcsoportnak ugyanaz az ügyvédi iroda biztosít. Valószínű, hogy bonyolultabb kérdésekben már maga a tulajdonos sem ismeri ki magát a cégeiben. Tehát nem árt körültekintően eljárni a névadással.

2.) what (mit/mire?)
A szerződés tárgya folyamatosan alakul a tárgyalások során, de mégis kell valaminek szerepelnie a szerződésben, ami sem nem túl leszűkítő, sem nem túlságosan általános. UGyanakkor fontos tudni, hogy vannak olyan dolgok, amiket konkrétan meg kell határozni a szerződésben, ilyen pl. a jogcím is. Ez pl. olyankor jelent problémát, amikor a cég társasági szerződése kizárja az üzletrészeknek átruházáson kívüli más tulajdonjog átruházását és a cég vezetése éppen egy másik cégbe készül apportálni egy üzletrészt.

3.) when (mikor?)
Amikor a korábbi tárgyalások eredményeképpen sor kerül a papírok aláírására, akkor általában a felek meghatároznak egy időpontot, amely szerepel majd ezeken a dokumentumokon. Fontos olyanokra odafigyelni, hogy pl. az üzletrész átruházásához való előzetes hozzájárulás tényleg előzetes dátumra essen, mert ezt legkésőbb a cégbíróság úgyis kiszúrja.

4.) where (hol?)
A törvény lehetővé teszi, hogy a közösen lelevelezett szerződés szövegét aláírva megküldjem a másik félnek, aki aláírva visszaküldje az én példányomat és ilyen módon írjunk alá szerződést. Csak ne kövessük el ilyenkor azt a hibát, hogy előre kitöltjük a másik fél helyett is a szerződés keltezésében a helyszínt és az időpontot.

5.) why (miért?)
Általában a miért? kérdést válaszolja meg azzal az ember, hogy odamegy a másikhoz tárgyalni, amiből aztán létrejöhet egy szerződés. De én most leszűkíteném ezt a kérdést arra, hogy azért kötünk szerződést, hogy ellenszolgáltatást kapjuk érte. Tehát alapvető követelmény a szerződés elkészítésekor, hogy félreérthetetlenül határozzuk meg benne az ellenszolgáltatást is.

6.) how (hogyan?)
Milyen módon lehet szerződést kötni? Szóban, írásban, ráutaló magatartással.

A fenti felsorolást a jövő héten pedig a különlegesen fontos részekkel, mint felelősség, szavatosság, jogkövetkezmények folytatom.

dr. Némethy Zsuzsanna
on-line jogi tartalom menedszer

[Némethy Zsuzsanna - 2009. december 15. 01:39]

Megszerkesztettem a könyvedet. Aláírod a kiadói szerződésemet?

Rácz Zsuzsa könyvének a folytatása okán Ficsku Pál nem bírta tovább és elmondta, hogy szerkesztőként ő formálta a Terézanyu könyvet olyanná, amiben már megvolt az ígérete egy nagyon sikeres könyvnek, de mivel az írónő az utolsó pillanatban nem írt alá vele kiadásra szóló szerződést, hanem egy másik kiadóval szerződött le, ezért ő lett a nagy vesztese a történetnek.

Ficsku Pál eredeti írását aztán több portál is átvette, sokan olvasták és sokan hozzászóltak érdemben is mindkét oldal álláspontjához. Egyrészt megjelentek a szerkesztéssel, könyvkiadással foglalkozók, akik elmesélték, hogy már a szerkesztéssel is mennyi munka van és akkor még fel sem merültek a jogi kérdések. Másrészt megjelentek az alkotók, akik meséltek olyanról, hogy beleadták valamibe szívüket-lelküket és keresték a lehetőséget, hogy megfelelő pénzbeli elismerést kapjanak a művükért, aztán a postát kibontó recepciós meglovasította az ötletüket és ő kapta meg az elismerést helyettük.

Mindkét fél védelmében: mit tudunk tenni?

  1. Minden legyen leírva és legyenek rá tanúk.
  2. Tisztázzuk, hogy ki-ki mit ad és kap a másiktól, addig hozzá se kezdjünk a közös munkához.
  3. Ne utólag papírozzuk le a megállapodást, mert az alkalmat adhat az attól való eltérésre.

Ficsku Pál blogbejegyzései:

http://napielet.hu/napi/rovat/napiezer/5554/nyajjatok_ki_terezanyut
http://napielet.hu/napi/rovat/napiezer/5558/kicsit_szomoru

Pl. átvette a Könyvesblog is:
http://konyves.blog.hu/2009/12/01/ficsku_nyajjatok_ki_terezanyut

Itt találsz olyan szerződéseket, amik aláírva segíthetnek megvédeni az érdekeidet:

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser

[Némethy Zsuzsanna - 2009. december 8. 15:20]

Miért érdekeljen engem az új Polgári Törvénykönyv?

A polgári jog (szélesebb értelemben a magánjog) alapfogalma, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, feltéve, hogy azt jogszabály nem tiltja (pl. jóerkölcsbe ütköző szerződés) /Ptk. 200. §/. Tehát a mindennapi élethelyzeteink a tudtunk nélkül is lefordíthatóak a jog nyelvére – és ezt nem csak a jogászok találják ki. Ez különleges esetekben azt is jelenti, hogy a jogászhoz forduló ügyfél jobban érti a szerződés tartalmát, mint aki megszerkeszti belőle a szerződést.

Ezzel kapcsolatban elárulok egy titkot: egy új típusú szerződés elkészítésekor a jogász is veszi először a témához szükséges jogszabály(oka)t (amelyek között ott van a Ptk. is) és azokat a részeket írja bele a szerződésbe, amelyek abban/azokban szerepelnek. Aztán használja még az ügyfelétől megszerzett információkat és a saját tapasztalatát is. Tehát az az ügyfél, aki elmerészkedik a kormányzati portálra, ahol fent van az összes hatályos jogszabály adott napi állapotnak megfelelő szövege, annak ugyanúgy lehetősége van összerakni egy szerződés tartalmát, mint egy jogásznak. Ehhez a jogász tanulmányai és tapasztalatai alapján azt teszi hozzá, hogy tudja, melyek a súlyozottan fontos részek, mi az, ami nem maradhat ki és mi az, ami ha véletlenül kimaradna, az ügyfél akkor is biztonságban érezheti magát.

A mindennapi életviszonyaik sokat változtak 1959 óta, amikor napvilágot látott az első magyar polgári törvénykönyv. Így pl. a lízingről jelenleg nemhogy a Ptk.-ban nincs szabályozás, de összességében is csak egy törvényi definíció szabályozza a kérdéses szerződéstípust. Ennek ellenére ki kellett találni, hogy milyen kérdéseket szabályozzon egy lízingről szóló szerződés, de a szerződéstípus mégsem rendelkezett egységes alapokkal. Pl. ezért volt szükséges egy új, egységes törvénykönyvre.

Lízingszerződést fogsz kötni és utánanéznél a tartalmi kérdéseknek? Itt letölthetsz szerződésmintákat a témában, így ellenőrizni tudod, hogy jól dolgozik-e a jogászod:

Lízing szerződés gépjárművekre (motor, autó, busz, hajó, repülő)

Lízing szerződés gépre vagy berendezésre

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser  

[Némethy Zsuzsanna - 2009. november 25. 10:41]

Neked milyen az aláírásod?

Sok ember akkor találkozik életében először azzal, hogy van teljes aláírás meg szignó is, amikor pl. hatalmas pénzügyi terhet vállalva aláírja élete első lakásának adásvételi szerződését. Amennyiben új építésű lakásról van szó, akkor egyszerre igencsak sok aláírnivalója lesz, hiszen egy ilyen szerződésnek nagyon sok részletkérdést kell tisztáznia. Ilyenkor az elején még szépen olvasható a teljes név, de valahol az alaprajz mellékleteknél már elfogy a türelem és monogram lesz a hosszú aláírásból. Fontos tudni, hogy mindkét aláírás ugyanúgy megfelel az elvárásoknak, mert adásvételi szerződés esetén az ügyvéd az ellenjegyzésével azt tanúsítja, hogy a szerződés tartalma megfelel mindkét fél szándékának, érdekeinek és jóváhagyásuk jeléül látták el akár mindkétféle kézjegyükkel a dokumentumot.

Aki céges ügyben ír alá, az az elsők között szokta megtanulni, hogy úgy írjon alá, ahogy azt kinevezésekor közjegyző vagy ügyvéd előtt megtette és az aláírása csak úgy lesz teljes, ha a saját neve mellett szerepel a cég neve és a képviselet módja is. Van olyan bank, ahol ezt annyira komolyan veszik, hogy csak az akár hosszú évekkel korábban készült aláírásai címpéldányhoz megszólalásig hasonlító kézjegyet fogadják el aláírásképpen, vagyis ilyenkor még az aláíró félnek is emlékeztetnie kell magát a saját aláírására.

Hogy mennyire egyéni lehet az aláírásunk, arra álljon itt egy példa. Egy népszerű énekes eladta az egyik ingatlanát és az adásvételi szerződés minden oldalán a rajongóknak aláírt fényképekről ismert mosolygó fejes szignó volt látható. Gondolom, hogy az autogramnak nagyon örültek a földhivatali ügyintézők.

Amennyiben neked is hasonló kérdéseid vannak, vagy esetleg még adásvételi szerződést sem láttál életedben, pedig szükséged lenne rá, akkor itt letöltheted:

Lakás adásvételi szerződés foglalóval és hitellel

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser

[Némethy Zsuzsanna - 2009. november 18. 11:43]

A megbízási szerződésekről

Ha jogszabály nem írja elő az írásba foglalás kötelezettségét: a megbízás létrejöhet szóban, vagy ráutaló magatartással is.

A megbízási szerződés alanyai a megbízó és a megbízott. Megbízó és megbízott bárki lehet, bár egyes ügyekben a megbízás csak konkrét foglalkozásokhoz köthető, így például ügyvédi megbízási szerződést csak ügyvéddel köthető.
A megbízott szakszerű és gondos eljárásra köteles (összehasonlítva a vállalkozási szerződéssel: itt jellemzően nem az eredmény fontos). Alapvető, hogy a megbízó bízzon a megbízottban.

Ha a megbízás teljesítéséhez harmadik fél felé történő képviseletre van szükség, az meghatalmazáson alapul, a felek egymás közötti jogviszonyát a megbízási szerződés szabályozza részletesen. Amíg a meghatalmazás a meghatalmazó egyoldalú nyilatkozatával jön, létre, ami alapján a meghatalmazott a meghatalmazásban megjelölt körben eljárhat (jogosult eljárni) a meghatalmazó helyett és nevében, addig a megbízás a megbízó és a megbízott – kétoldalú – szerződése, amely értelmében a szerződésben megjelölt ügyekben köteles eljárni.  

A megbízott köteles – a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően – a rábízott ügyet ellátni. A megbízott köteles figyelmeztetni, amennyiben a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad. Ha a megbízó mégis ragaszkodik az utasításához, azt végre kell hajtani, de az utasításból eredő károk a megbízót terhelik. A megbízó utasításától nem térhet el a megbízott, kivéve, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó értesítésére már nincs mód.  

Mivel hangsúlyozottan bizalmi viszonyról van szó: a megbízott jellemzően személyesen köteles eljárni, kivéve, ha ahhoz a megbízó hozzájárult, a megbízás jellegéből ered, vagy ha az a megbízó kártól való megóvása miatt szükséges. A megbízott a helyettesei eljárásáért úgy felel, mintha az ügyet ő maga látta volna el. Ha a megbízó kártól való megóvása miatt nem a megbízott jár el személyesen, úgy azért a megbízott nem felel, ha bizonyítja, hogy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.  

A megbízót kívánságára a megbízott a tevékenységéről, az ügy állásáról, amennyiben szükséges külön kérés nélkül is köteles tájékoztatni. Leginkább akkor, ha felmerül a megbízó utasításaitól való eltérés lehetősége, vagy például akadályoztatása miatt nem a megbízott jár el személyesen, vagy ha a megbízás teljesült.  

A megbízó általában - legkésőbb a szerződés teljesítésekor - díj fizetésére köteles, ami akkor is jár, ha a megbízott eljárása gondossága ellenére sem volt eredményes.
A megbízó mérsékelheti a megbízási díjat, sőt akár megtagadhatja a fizetést, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészében olyan okból maradt el, amelyért a megbízott a felelős. Amennyiben a megbízási szerződés a teljesítés előtt megszűnik, úgy a megbízott kérheti az arányos díját. Az eljárás költségeit a megbízó viseli, azt nem köteles a megbízott megelőlegezni.  

A megbízás a teljesítésével megszűnik, de megszűnik teljesítés nélkül is, ha:

  • valamelyik fél a szerződést felmondja;
  • valamelyik fél meghal;
  • a jogi személy fél jogutód nélkül megszűnik;
  • a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik;
  • a megbízott cselekvőképességét elveszti;
  • a megbízás okafogyottá válik.

A megbízó és a megbízott is bármikor, indokolás nélkül felmondhatja a szerződést. A megbízói felmondásra elsősorban azért kerül sor, mert nem bízik már a megbízottban, vagy nem látja értelmét a további eljárásnak. A megbízott felmondása esetén viszont köteles elegendő időt biztosítani a megbízó számára, hogy az gondoskodhasson új megbízottról, aki az ügyet tovább viszi.
 

Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd,
a profiszerzodes.hu jogi szakértője

[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. október 26. 18:53]

A vállalkozási szerződésről - II. rész


A vállalkozó kötelezettségei

A vállalkozó alapvető kötelezettsége a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása. A szerződésszerű teljesítés az eredmény átadás-átvételével következik be. A vállalkozó elsősorban az eredmény szolgáltatásáért felel, de köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős.

A megrendelő utasítási joga

A vállalkozó köteles a megrendelő utasításai szerint eljárni. Az utasítási jog a szerződéskötéstől a teljesítésig megilleti a megrendelőt. Ugyanakkor az utasítások nem irányulhatnak a munka megszervezésére, és nem tehetik a teljesítést terhesebbé. A felek ezektől a rendelkezésektől a szerződésben mindkét irányban eltérhetnek, vagyis kizárhatják a megrendelő utasítási jogát, de rendelkezhetnek úgy is, hogy az utasítási jog kiterjedjen a munka megszervezésére is.

Ha megrendelő alkalmatlan anyagot vagy célszerűtlen, illetve szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles arra a megrendelőt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére az utasítást fenntartja, illetőleg nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó elállhat a szerződéstől. Ha a vállalkozó nem gyakorolja az elállási jogát, a kapott anyaggal, az utasítás szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni, kivéve, ha a munka folytatása jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne.

Alvállalkozó

A vállalkozási szerződést a vállalkozó nem köteles személyes munkavégzés útján teljesíteni, vagyis alvállalkozó igénybevételére jogosult.

Az alvállalkozó a vállalkozóval kötött vállalkozási szerződés alapján meghatározott részszolgáltatás elvégzésére vállal kötelezettséget. Azonban a személyes munkavégzés nem fogalmi eleme a szerződésnek, a vállalkozó akár a szolgáltatás elvégzését teljes egészében egy vagy több alvállalkozónak adhatja ki.

Mivel a megrendelő és az alvállalkozó között nem jön létre szerződéses viszony, a megrendelő felé a vállalkozó tartozik felelősséggel az alvállalkozó szerződésszegő magatartásáért. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha az alvállalkozót jogosulatlanul vette igénybe, a vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. Ha például az építési vállalkozó szakképzetlen "fekete munkásokat" vesz igénybe alvállalkozóként, akkor a megrendelővel szembeni mentesüléshez nem csupán az alvállalkozó vétlenségét kell bizonyítania, hanem azt is, hogy a kár az alvállalkozó igénybe vétele nélkül is bekövetkezett volna (pl. a vihar miatt akkor is beázott volna az épület, ha maga a fővállalkozó végezte volna a munkákat).

A megrendelő kötelezettségei

A megrendelő alapvető kötelezettsége a szolgáltatás átvétele és a vállalkozó díjának megfizetése. A díj főszabályként a szolgáltatás tényleges teljesítésekor válik esedékessé. Amennyiben lehetséges a szolgáltatás részletekben való teljesítése, és a felek a szerződésben így rendelkeztek, a díj arányos részét a részteljesítés időpontjában kell megfizetni.

A vállalkozási szerződéshez kapcsolódó munkavégzés a szolgáltatástól függően vagy a vállalkozó műhelyében, irodájában vagy a megrendelő által kijelölt helyen történik. Ez utóbbi esetben a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A megrendelő ezen kötelezettségének elmulasztása ún. jogosulti késedelemnek minősül. A késedelem jogkövetkezménye, hogy a vállalkozó mindaddig megtagadhatja a munka megkezdését, amíg megrendelő a munkaterületet nem adja át. Ha a megrendelő ezt a kötelezettségét a vállalkozó által kitűzött megfelelő határidő alatt sem teljesíti, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és még kártérítést is követelhet.

A vállalkozó ellenőrzése

A megrendelő a vállalkozási szerződés teljes tartama alatt jogosult, jogszabály, illetve a szerződés által meghatározott esetekben pedig köteles a tevékenység kifejtését, illetőleg a felhasználásra kerülő anyagokat ellenőrizni. Az ellenőrzési jog lehetőséget biztosít a hibák olyan időpontban történő felfedezésére, amikor azok jelentősebb többletköltség nélkül korrigálhatók. Az anyagellenőrzés joga és kötelezettsége természetszerűleg a vállalkozó által szolgáltatott anyagok ellenőrzésére vonatkozik, mert a megrendelő által biztosított anyagokat a megrendelő ismeri. A vállalkozót ugyanakkor nem mentesíti a szerződésszegésért való felelőssége alól, ha a megrendelő elmulasztja vagy nem megfelelően gyakorolja ellenőrzési jogát. Ha a felhasznált anyagot beépítik, vagy a korábban elvégzett munkát a későbbiekben elfedik, az ellenőrzési jogot - a többletköltség, illetőleg a felesleges többletmunka megelőzése érdekében - az eltakarás előtt célszerű biztosítani. Ezért a vállalkozó köteles a beépítésről előzetesen értesíteni a megrendelőt. Ha a megrendelő az ellenőrzést az értesítés ellenére elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.

A vállalkozási szerződés teljesítése során a megrendelő köteles a tudomására jutott - és a vállalkozó tulajdonát képező - szellemi alkotáshoz fűződő jogokat tiszteletben tartani. Ha a megrendelő a szerződés teljesítése során új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. A titoktartási kötelezettség megszegésével okozott kárért a megrendelő felelősséggel tartozik.

Elállás a szerződéstől

A megrendelő mint az "ügy ura" - ha a szerződés megkötése után bekövetkezett változások következtében a teljesítésre nincs szüksége - a szerződéstől bármikor elállhat. A megrendelő elállási joga nincs feltételhez kötve, tehát indokolási kötelezettség, illetőleg az érdekmúlás bizonyítása nélkül mindaddig gyakorolhatja az elállást, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem történt meg. Bár a megrendelő az elállási jogot bármikor gyakorolhatja, az elállás értelemszerűen csak a tényleges teljesítés előtt lehetséges, hiszen a teljesítés egyébként is megszünteti a szerződést. Elállása esetén a megrendelő köteles a vállalkozó teljes kárát megtéríteni.

Az elállás jogkövetkezményei

Az elállás főszabályként a szerződéskötésre visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést, tehát vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ezt nemzetgazdasági érdek, vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Ilyenkor is köteles azonban a megrendelő a vállalkozó kárát megtéríteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy főszabály szerint a megrendelő elállása esetén a szerződéskötést megelőző állapotot kell visszaállítani, vagyis a szerződő feleket olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem is kötöttek volna szerződést. Ebben a körben pl. a megrendelő által szolgáltatott anyagokat vissza kell adni, a vállalkozó által a helyszínre szállított anyagokat viszont a vállalkozó elszállíthatja. Ugyanakkor, ha a bíróság valamilyen fent részletezett okból a szerződést a jövőre nézve szünteti meg, akkor az elállásig teljesített szolgáltatások és ellenszolgáltatások figyelembe vételével a felek között el kell számolni, vagyis a részteljesítés alapján a vállalkozót a díj egy része illeti meg.

Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd,
a Profiszerzodes.hu jogi szakértője

[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. október 20. 13:07]

Vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés visszterhes ügylet, tehát a megrendelő köteles vállalkozási díjat fizetni. A díj mértékében (a hatósági áras szolgáltatások kivételével) a szerződő felek szabadon állapodhatnak meg. Az ellenszolgáltatás magában foglalja a vállalkozó költségeit, az anyagköltséget, a bérköltséget, a vállalkozás közvetett költségeit, valamint a nyereségét is.

A vállalkozó a munkát saját költségén és saját kockázatára végzi el. A vállalkozó kockázata körébe tartozik az is, hogy a kialkudott vállalkozói díj fedezi-e az eredmény létrehozásának költségét. Nem emelheti fel a kivitelező vállalkozási díját arra hivatkozva, hogy például az előzetes költségvetésben előírtnál drágább anyagot használ fel.

A vállalkozási díj rendszerint a teljesítést követően (mivel a vállalkozó jellemzően a saját költségén végzi el a munkát), a munka átadás-átvételét követően esedékes, de a felek megállapodhatnak részletekben történő fizetésben, ami a részteljesítések átvétele után esedékes.

Tekintettel arra, hogy ellenkező megállapodás hiányában a díj a teljesítést követően válik esedékessé, a kockázat csökkentése érdekében a vállalkozót a díj biztosítására törvényi zálogjog illeti meg. A zálogjog a megrendelőnek azokra a vagyontárgyaira terjed ki, amelyek a vállalkozási szerződés következtében a vállalkozó birtokába kerültek.

A teljesítési határidő kikötése a szerződés fogalmi elemei között a törvényben nem szerepel de lényeges szerződési elemnek minősül, tekintettel arra, hogy többnyire csak így állapítható meg a teljesítés esedékessége, illetőleg alkalmazhatók a késedelemből eredő jogkövetkezmények.

 A következő alkalommal a vállalkozási szerződés további részleteire térünk ki.

 Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd
a Profiszerzodes.hu jogi szakértője

[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. október 12. 15:18]

Szerződjünk - következzen néhány polgári jogi szerződés

Az általam javasolt témák nem a speciális szerződésekre vonatkoznak, hanem a szerződések általánosabb csoportjaira, amiből aztán ki-ki elkészítheti a maga szerződését.

Javaslom, hogy szóljunk:

  1. a vállalkozási szerződésekről, majd
  2. a megbízási szerződésekről,
  3. külön alkalmat szentelnék a két szerződéstípus összehasonlítására, s végül
  4. a következő hetet pedig arra a speciális szerződésfajtára szentelném, amelyikre az üzenetek alapján a legnagyobb igény mutatkozik.

A jogterület ahhoz túlságosan nagy falat, hogy egy rövid blog keretein belül a teljesség igényével veselkedjek neki, de talán néhány fontos szempont kiemelhető.

A jövő hét tehát a vállalkozási szerződéseké, máris várom a kérdéseket, észrevételeket.

Dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd,
a Profiszerzodes.hu jogi szakértője

[Dr. Menyhárt Zsolt - 2009. október 6. 08:30]