A blogger válaszol 16. - meghatalmazás földhivatali ügyintézésre

Egyik megkeresőnk megkérdezte, hogy a fontos ügyfelei védelme érdekében milyen szerződést kellene aláíratnia a kinyomtatott anyagot szállító és intéző futárokkal, hogy az így szükségszerűen le nem zárt iratokban foglalt információk ne kerüljenek avatatlan kezekbe.

Jól ismerjük azt a kitételt: „András megbízza Máriát, hogy nevében a Meghatalmazások Ellenőrzését Vizsgáló Hatóság előtt teljes körűen eljárjon”. Ez annak a meghatalmazásnak a szövege, amit a meghatalmazott odaad az ügyintézőnek és ezért jogosulttá válik arra, hogy aláírja másnak pl. az útlevél kérelmét. De ez csak a jogviszony egyik oldala, emellett a jogviszony létrejöttéhez szükség van egy megbízásra is, ami pedig egy külön szerződés.

Itt található olyan szerződésminta, amely rendezi a mögöttes megbízási jogviszony összes kérdését. A szerződés egyik fontos eleme a titoktartásra vonatkozó rész, amely kiterjed bárkire, akinek a kezébe kerül az irat a földhivatali benyújtásig. A megbízónak pedig nem kell tudnia, hogy kinek a kezébe is kerül az irat, mert a megbízott vállal felelősséget, ha ún. teljesítési segédet vesz igénybe, vagyis pl. ha fennakad autóval a forgalmi dugóban és magához rendeli az egyik biciklis futárját, hogy segítse már ki ebből a helyzetből, hogy az irat időben beadásra kerüljön.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. március 11. 08:22]

A blogger válaszol 15. - keresőoptimalizálásra (SEO) kötendő szerződés

A keresőoptimalizálás (search engine optimization, SEO), mint eszköz néhány éve forradalmasította a marketing szakmát, akkoriban fontos volt arról beszélni, hogy tulajdonképpen mi is ez, hogyan is kell használni. Ez a blog például csak ezzel foglalkozott.  Azóta sok mindent megtanultunk a dologról, ezért már sokkal konkrétabb elvárásaink vannak egy olyan céggel kapcsolatban, amivel ilyen szolgáltatásra kötünk szerződést.

Ez egy tanácsadásra és linképítésre köthető szerződésnek a mintája, amelyben található még szerződés módosítás és teljesítési igazolás is.  Mivel tanácsadás szerepel benne, ezért gondolhatnánk, hogy egy megbízási szerződésről van szó. Ha ilyen szerződést kötünk, az csak a tanácsadó cégnek jó, hiszen a szerződés típusa miatt ők csak arra vállalnak felelősséget, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a találati listában minél feljebb kerüljön a honlapunk, de ha mégsem történik meg, nekik akkor is jár a pénz.

Tehát az szolgálja a mi, vagyis a megbízó érdekeit, ha vállalkozási szerződésről van szó, mert akkor konkrét eredmény elérésére vállalnak kötelezettséget és csak akkor kell fizetnünk a megrendelt szolgáltatásért, ha ezt az eredmény el is érték. A teljesítési igazolást is csak akkor kell kiállítanunk, ha az elkülöníthető részfeladat vagy a teljes munka a maga egészében elkészült.

A fentieken kívül fontos még, hogy tartalmazzon a szerződésünk arra vonatkozó vállalást is, hogy az első lépcső lezárulta után (általában ez a felmérés, tanácsadás és linképítés lépése) egy adott időszakra nyomon követik az adott honlapot, amiből kiderülhet, hogy tényleg működik-e az, amit elkészítettek.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi online tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. március 9. 10:03]

A blogger válaszol 14. - üdülési jog eladása

Az üdülési jog eladásával kapcsolatban sokkal több rossz hírt hallani (pl. pórul járt vásárlóktól vagy a Gazdasági Versenyhivatal döntéséből), mint jót. Itt most csak annak a megkeresőnknek a kérésével szeretnék foglalkozni, aki tovább szeretné értékesíteni ezt a jogát és azért keres ehhez szerződésmintát, hogy mindent a jogszabályoknak megfelelően csináljon.

Az egyik fontos alapelv, amit be kell tartanunk, az az együttműködési kötelezettség a szerződéses felek között, a másik pedig a tájékoztatási kötelezettség. Annak érdekében, hogy az eladó és a vevő is megkapja azt, amire vágyott, az Európai Unió is szabályozta ezt a kérdést, valamint ezt megelőzően már született erről magyar szabályozás is.

A magyar szabályozás a fogyasztókat védi azzal a céggel szemben, akitől ők az üdülési jogot megveszik. A jogszabály körülírja a szerződéskötés körülményeit és hosszan kitér a tájékoztatási kötelezettség tartalmára is. A továbbadás esetén is szem előtt kell tartani ezeket az előírásokat és ezzel visszautalnék a fentebb említett tájékoztatási kötelezettségre.

A jelen esetben a szerződés tárgya használati jog, de alapvetően ez is egy adásvételi szerződés, amihez itt található szerződésminta. A szerződésben egyértelművé kell tenni, hogy itt nem tulajdonjognak, hanem időben osztott (time-share) használati jognak a megszerzéséről van szó. A jogszabályból nem mindent kell az adásvételi szerződésbe is beleírni (pl. két magánszemély között nem kell kikötni a 15 napos elállás lehetőségét), hanem maradhatnak az adásvétel szabályai és azon belül azok a feltételek, amiben a felek megállapodtak.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi-on-line tartalom menedzser

[Némethy Zsuzsanna - 2010. március 4. 02:33]

A blogger válaszol 13. - tartási szerződés

Az egyik megkeresőnk ahhoz keresett szerződést, hogy tartási szerződést tudjon kötni egy nénivel, hogy amíg él, addig gondozná az öreg nénit, beszállna a költségeibe, illő módon eltemettetné. Majd a néni halála után övé lenne az önkormányzati lakás bérleti joga.

Az itt található tartási szerződés arról szól, hogy az egyedülálló eltartó vállal tartási kötelezettséget egy öreg házaspárra, majd cserébe haláluk után az önkormányzati lakásnak a bérleti jogát ő folytathatja tovább.

Fontos először különbséget tenni a tartási- és az életjáradéki szerződés között. A tartási szerződés alapján gondozásra, gyógyíttatásra, ápolásra és az eltemettetésre köteles az eltartó. Míg életjáradéki szerződés esetén általában csak egy meghatározott pénzösszeg szolgáltatására köteles.

Lehetőség van arra is, ha a természetben tartás bármelyik félnek lehetetlenné válna, akkor kérelemre a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtatja át.

Az olyan tartási szerződés, amelyhez járul még lakásbérleti jog folytatása is, az csak a bérbeadó írásbeli engedélyével köthető meg. A lakásbérleti jog folytatásának a további feltétele a tartási kötelezettség tényleges teljesítése és az, hogy a bérbeadói hozzájárulástól legalább 1 év elteljen.

Önkormányzati lakás esetében a bérbeadó önkormányzat meg is tagadhatja a hozzájárulás megadását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes. A hozzájárulás megadására főszabályként a képviselő-testület/közgyűlés bír hatáskörrel. A bérbeadó a hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a megkeresésétől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni. Ha e határidőn belül (amely egy ízben 30 nappal meghosszabbítható) nem nyilatkozik, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. március 1. 23:15]

A blogger válaszol 12. - magánnyomozás

Az egyik megkeresőnk olyan magánnyomozói szerződést keres, amelynek a hatálya kiterjed belföldre és külföldre is.

Az itt található szerződés ugyan vagyonvédelemről szól, de ezt ugyanaz a törvény  szabályozza, mint a magánnyomozói tevékenységet, így ebben csak pár szakmára jellemző dolgot kell kicserélni.

A következőkben pedig csak magánnyomozásra irányuló különleges rendelkezéseket emelem ki.

A magánnyomozó a következő tevékenységeket végezheti:

  1. adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet,
  2. betekinthet adatbázisokba,
  3. képfelvételt készíthet, használhat fel (erre vonatkozó jogszabály keretei között),
  4. küldemény ellenőrzése - csak engedéllyel.

A magánnyomozás nem irányulhat:

  1. diplomáciai, konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek vagy azok tagjainak tevékenységére,
  2. hivatalos személy és külföldi hivatalos személy tevékenységére,
  3. természetes személyek személyes és különleges adataira.

A magánnyomozói tevékenység Magyarországon csak a szakmai kamara tagjaként végezhető. Amennyiben egy EGT tagországból való személy szeretne Magyarországon magánnyomozói tevékenységet végezni, akkor fel kell vetetnie magát a magyar szakmai kamarába. Feltételezhető tehát, hogy külföldön is ugyanez a helyzet, de a konkrét ország megjelölése nélkül nem tudok nyilatkozni a kérdésben.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. február 25. 01:27]

A blogger válaszol 11. - tagi kölcsönszerződés

Az egyik megkeresőnk azt szeretné tudni, hogyan nézzen ki egy tagi kölcsönszerződés, milyen tartalmi elemei legyenek, ill. hogy kft. esetén szükség van-e taggyűlési jegyzőkönyvre is.

Ehhez először is tudnunk kell, hogy ez a kölcsön két esemény lesz a cég életében: az első, amikor a kölcsön felvétele megtörténik, a másik pedig akkor, amikor a kölcsön visszafizetése történik meg.

A cég és a tag közötti szerződéshez itt található minta. Tartalmi szempontból ez a szerződés sem különbözik a kölcsönszerződésektől általában. Meg kell határoznunk, hogy mekkora összeget adunk kölcsön a cégnek, azt mennyi idő alatt képes a cég az eddig ismert üzletmenet alapján visszafizetni, vagyis milyen legyen az ütemezése, milyen kamatot számolunk fel a kölcsönért, mi történik késedelem esetén, mikor lehet elállni.

Tekintettel arra, hogy itt egy nagyon személyes kapcsolatról van szó, ezért érdemes ennek a követelésnek az átruházását kizárni.

Ennek a kölcsönszerződésnek a különös eleme az, hogy a taggyűlésnek jóvá kell hagynia a cég és a tagja közötti szerződés megkötését. Majd arról is születik egy külön taggyűlési jegyzőkönyv, hogy a kölcsön visszafizetése megtörtént.

Ezenkívül még azt fontos tanúsítani, hogy a pénzmozgás az egyik, majd a másik irányba megtörtént: akár banki átutalási megbízással, akár pénztárbizonylattal.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser

[Némethy Zsuzsanna - 2010. február 22. 23:52]

A blogger válaszol 10. – szívességi lakáshasználati- vagy albérleti szerződés

Az egyik megkeresőnk nemrég tudott venni egy lakást, amiben - addig míg az unokájának főiskolai tanulmányai miatt nem lesz rá szüksége – megengedné, hogy a rezsi kifizetéséért cserébe, a keresztfia és a családja benne lakjon. A tulajdonosnak ugyanakkor van egy kikötése: a keresztfiú szülei egy adott összeget minden hónapban fizessenek be egy számlára, amihez nem nyúlhatnak hozzá, de később ezt az összeget lakásvásárlásra használhatják fel. És mi van, ha a szülők még azelőtt szétmennek? Kié legyen akkor ez a pénz?

A szívességi lakáshasználat azt jelenti, hogy abból a tulajdonosnak semmilyen előnye nem származik. Az albérlet pedig azt, hogy a tulajdonos hasznosítja a tulajdonában álló lakást és ebből nyereséget szerez. Bár itt a tulajdonos nyereséget nem szerez, de a másik fél sem használhatja fel szabadon a pénzét, ezért inkább albérleti szerződésről van szó, amelyhez mintát itt lehet letölteni.

Kössünk-e albérleti szerződést vagy sem? Amennyiben az ember kiadja a lakását, akkor egyrészt ÁFA-t kell utána fizetnie, másrészt pedig bekerül abba a körbe, akiknek elektronikusan kell bevallaniuk az adójukat. Ezalól nem lesz kivétel a 90 éves nagymama sem. Ezért nagyon sokat választják azt, hogy vagy nem kötnek szerződést, vagy kötnek, de azt nem jelentik be az APEH-nek.

Miért is kössünk mégis albérleti szerződést? A fenti példa jól szemlélteti, hogy az ember szívesen segítene a családján, barátain és azután mégis felmerül egy csomó „de”. A tulajdonosnak az az érdeke, hogy hosszú időre letudja azt a kérdést, hogy ki fog neki albérleti díjat fizetni, vagy ki fog a lakásában lakni, hogy az ne amortizálódjon le, amíg nincsen rá szüksége. Ugyanakkor ki lát előre, hogy néhány év múlva mi lesz? A polgári jog alapvető jellemzője, hogy amiben a felek megállapodtak és a törvény nem tiltja, azt bele lehet foglalni a szerződésbe. Így évekkel később is nyugodtan aludhatunk, mert a lakásunkat bebiztosítottuk egy albérleti szerződéssel.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. február 18. 08:43]

A blogger válaszol 9. - kölcsön szerződés

Többen is érdeklődtek aziránt, hogy pénz kölcsönadása esetén milyen szerződés aláírásával tudhatják biztonságban magukat. Sőt, létezik már olyan is, hogy nemcsak egyes emberek, hanem külön erre szerveződött közösség is foglalkozik kölcsön nyújtásával és igyekeznek megteremteni maguknak azt a hátteret, amely biztonságossá és előre kiszámítható teszi a kölcsön visszafizetését (www.noba.hu). Akinek pénzszolgáltatásra szóló kölcsön szerződésre van szüksége, az itt találja meg.

Tehát ez a téma már korábban bekerült a köztudatba, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is van állásfoglalása a témával kapcsolatban (akit érdekel, annak itt van a teljes szöveg).  A törvényi szabályozás szerint üzletszerű hitelezést csak engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény végezhet. A törvény szerint üzletszerűnek minősül a hitelezés az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén:
• nyereség illetve vagyonszerzés végett történik,
• előre egyedileg meg nem meghatározott ügyletek megkötésére irányul,
• rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.
A PSZÁF véleménye szerint bármekkora kamat kerül is felszámolásra, akkor a kölcsön nyújtása nyereség szerzése érdekében történik.
A PSZÁF véleménye továbbá az is, hogy egy adott éven belüli kétszeri ügyletkötés is minősülhet rendszeresnek a körülmények vizsgálata alapján.

Az APEH-hel történő csatározásokat ennél egyszerűbben is megoldhatjuk: más magánszemélytől történő pénzkölcsön megtörténtének igazolására a két fél között létrejött kölcsön szerződés szolgál. Ebben az adótanácsadói válaszban pedig további biztosítékként szolgál, ha a pénz átadása bankszámlára utalással történik, így egy későbbi vagyonvizsgálatnál így is bizonyítani lehet a pénz eredetét, amihez természetesen szükség van a bankszámlakivonatra.

Általában a fő kérdés, ami felmerül egy adott pénzösszeg másik személynek való átadásánál, az a visszafizetés nehézkessége vagy lehetetlensége. Ezen lehet első körben egy írásba foglalt és 2 tanú által aláírt szerződéssel segíteni, másod sorban pedig az utalásról szóló bankszámlakivonattal. Amennyiben bírósághoz kényszerülnénk fordulni, akkor tudnunk kell, hogy a bíróság nem PSZÁF, ezért a fentiekben felsorolt feltételeket nem fogja vizsgálni, csak a követelés jogalapját, összegszerűségét és teljesítésének meghiúsulását, majd ennek alapján hozza meg az ítéletét.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
kép: Mitcsenkov-Horváth Eszter

[Némethy Zsuzsanna - 2010. február 16. 04:54]

A blogger válaszol 8. - utazási szerződés

utazási szerződés síeléshez

A síelés tipikusan egy olyan szabadság eltöltési forma, amit a legjobb csoportosan művelni. Ugyanakkor vannak olyan különleges kalandtúrák (pl. chilei vadvízi evezés), amire az ügyfelek csak egyedül vagy kevesen utaznak és nagyon pontosan körül kell határolni, hogy mit szeretne az ügyfél és milyen szolgáltatást tud közvetíteni az iroda. Mindkét típus beletartozik abba a jogi fogalomba, hogy utazási szerződés (letölthető szerződésminták: utazási szerződéshez ÁSZF, utazási szerződés csoportos utazáshoz, utazási szerződés egyéni utazáshoz).

Általában ezek a szerződések két részből állnak: általános szerződési feltételekből (ÁSZF), amiről ebben a postban ejtettünk szót és konkrét szerződésből, ami lehet akár egy nyomtatott lap néhány konkrét adattal. Az ÁSZF minden irodában megtalálható prospektus formájában és már akkor magával viheti az ember, amikor még csak először betért, hogy érdeklődjön. Ebben a legfontosabb tudnivalók az időpontok (pl. befizetés, elállás, pénzvisszafizetés, stb.), a többi része pedig - az ugyanolyan jogszabályból kiindulva – általában minden irodában nagyon hasonló.

Külföldi utazásnál jóval előbb érdemes eldönteni, hogy milyen pénznemben fizetjük meg az árat, mert az átváltási árfolyam változása később erős súrlódásra adhat okot az ügyfél és az utazási iroda között – pont az utazás előtt, amikor egymás iránt a legnagyobb bizalomra lenne szükség. A jogszabály is meghatározza, hogy az utazási iroda az utazás megkezdése előtt legfeljebb hány nappal jogosult árfolyamváltozásra hivatkozással az árváltoztatás jogával élni. Amennyiben ez az időpont elmúlt, akkor az irodának nincs más lehetősége, mint beletörődni, hogy ő viseli az ezzel járó károkat.

Ilyenkor jöhet a trükközés pl. az utolsó pillanatban megvásárolandó síbérletek át nem adásának kilátásba helyezésével. És lássuk be, hogy senki sem szeretné a régóta tervezett utazását elrontani, így inkább fizet. Javaslom, hogy az ÁSZF-ben leírtak megszegése esetén merjünk szembeszállni az utazási irodával, mert az on-line kommunikáció térhódításával együtt nő az emberek fogyasztóvédelmi tudatossága is, így nem lesz mindegy az utazási irodának sem, hogy mit talál meg első helyen róla egy keresőprogram.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser
Kép: dr. Némethy Zsuzsanna
 

[Némethy Zsuzsanna - 2010. február 11. 08:08]

A blogger válaszol 7. - ÁSZF

Megkerestek azzal, hogy webshop üzemeltetésnél hogyan néznek ki az általános szerződési feltételek.

Kezdjük azzal, hogy mik az az általános szerződési feltételek. A törvény szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Aztán fontos még tudni, hogy az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Az on-line kommunikációban erre használják az „I accept/elfogadom” gombot és az adott honlapon addig nem tudunk továbbmenni, amíg érdemben nem foglalkoztunk az ÁSZF-fel.

Valójában nem tudni, hogy tényleges választásnak miért hívjuk a fenti folyamatot, hiszen az általunk keresett szolgáltatáshoz csak akkor férhetünk hozzá, ha ész nélkül elfogadtuk a feltételeket.

A fentieken túl még akkor is figyelmeztetnie kell az ÁSZF-et használónak az ügyfelet, ha a szokásos szerződési gyakorlattól el kívánnak térni. Ezzel elvileg a jogalkotó fenntartotta azt a lehetőséget, hogy a fogyasztó elszabaduljon pl. egy nem kívánatos szerződéses kapcsolatból.

dr. Némethy Zsuzsanna
jogi on-line tartalom menedzser

[Némethy Zsuzsanna - 2010. február 9. 06:03]